| 2012-ben Bukarest adott otthont az év Európa Kiállításának. Köszönhetően több sporttársunk hathatós rábeszélésének, végül beadtuk a nevezésünket. Igaz, a felhívásban akkor még másik bíró szerepelt, aki jövőre a Genfben megrendezendő Európa Kiállításon fog bírálni, de a bírót nem mi választjuk meg. A végleges bírói névsorban Szabó Sándor neve szerepelt, ami a kiállításig már nem is változott. A nevezést megelőző szabad FB-s beszélgetésben többen kifogásolták, hogy rosszak Romániában az utak és nem érdemes elmenni ilyen messze. Az utakkal nincs semmi baj, igaz ez a vidéki magyar úthálózathoz képest igaz. Autópálya két szakaszon van. Előbb egy 10 km-es szakasz van készen Nagyszeben mellett elkerülőként, majd Pitestitől egészen Bukarestig tart. A határátlépésnél minden rendben ment,még azt sem kérdezték,hova igyekszünk. Ha valaki elfelejtette volna, október 6-a volt, magyar nemzeti ünnep, de nagy volt a nyugalom. Aradot az idén elkerültük,nem úgy, mint tavaly, amikor is koszorúztunk. Maga az út, a navigátor által szerkesztetten, érdekesen alakult. Arad után, balra fordultunk, s az E79-es úton értük el Dévát. Innen az E68 és A1-es utakon értük el Bukarestet. Déváig igen kacskaringós volt, de kicsi forgalommal. Dévától megnőtt a forgalom, amit az autópálya később szépen kezelt. Bukaresttől 20 percre kempingeztünk egy kulturáltnak nem mondható pihenő helyen.
Reggel csodálattal néztük a benzinkút alkalmazottait, akik lelkesen szedték a szemetet. Minden 8-dik darabot. A többit vígan sodorta tova a lágy őszi szél. kutya sétáltatás nem jöhetett szóba, mivel a kóbor kutyák aránya meghaladta a 2/m2 értéket. Gyors reggeli tollászkodás után, végül rugalmasan szakadtunk el éjjeli "szállásunk" helyszínétől, s a nappal szemben, elértük Bukarestet. Az autópálya végét jelző tábla után, azonnal vége is volt a pályának. Szerencsére nem volt bonyolult megtalálnunk a kiállítás helyszínét, bár egy lengyel kiállító kettővel hamarabb fordult le jobbra, mint kellett volna, s egy kicsit mi is elbizonytalanodtunk. Volt már, hogy mások tudtak egy rövidebb utat a hegyen át, de most nem állt fen ennek veszélye. A bonyolultnak nem mondható beléptetés ellenére, az Expo mellett parkoltunk, csehek és helyi sporttársak mellett. Eljutni a kapuig viszont körülményes volt, a korábban már említett kóbor kutyák miatt. Scotty nem kicsi kan, de ezek nagyobbak voltak nála, így határozottságunkat, céltudatos hangutasításokkal egészítettük ki, ami használt.
A kiállításra bejutva, könnyen megleltük a csarnokot, s a ringet is. Tágas, mondhatni világos, de a padló színei miatt fotógyilkos helyen találtuk magunkat. Kölcsönös méregetést követően, az osztrákok távolmaradása miatt foghíjas mezőnyben, sikerült túlszárnyalnunk a görög munkavizsgás kan teljesítményét, s elnyertük az Európa Győztes címet. A BOB címet az Izraelben élő fiatal szuka nyerte el. Gyors mícs evés után irány haza, s 8 óra vezetés után feltűnt végre a házunk. Hazafelé a megszokott útvonalon, azaz Dévánál balra el jöttünk. Ez az út is igen jó minőségű, s nem oly kacskaringós. A forgalom ellenben sokkal nagyobb volt, de kezelhető.
Összességében elmondható, hogy érdekes, s nem mellesleg eredményes is volt a kiállítás, s egyben világot is láttunk. Köszönjük mindenki bizalmát, s gratulálunk a győzteseknek.
|